2012. szeptember 15., szombat

Séta a temetőben...

"Szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit,
az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy
becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a
lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az
örökkévalóságba.
"
Kosztolányi
Az,ahogyan a halottainktól búcsút veszünk nagyon sok mindent elmond egy nemzetről....





Sok személyes utalás,játékok,rengeteg cserepes virág.Meg sok mű.....azokat én nem kedvelem








A kis gyerekek sírja tele van játékkal,soha nem tűnik el semmi.....




Praktikus,hogy a sírkövek hátulján is van családnév.

 

Remélem nem okoztam szomorúságot,álljunk meg a rohanó világunkban és egy pillanatra gondoljunk azokra akik nincsenek már velünk.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése